Zászlótörténelem

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú vászondarab, mely árbócon, vagy rúdon leng felrögzítve.

Már nagyon régi időkben megjelentek az egy- vagy többszínű, vagy olyan ábrával ellátott zászlók, amelyek elsődlegesen a különböző katonai egységek megkülönböztetésére szolgáltak. A középkorban a heraldika elterjedésével igen sokféle színű, ábrákkal ellátott zászló volt használatban.
A zászló latinul vexillum, a zászlón lévő jelvényt signum-nak nevezték.
Ez és a katonák közös jelvénye a teljesen zárt sisakok korában egyénivé vált, s a XII. század végén a pajzsra kerülve kialakultak belőlük a címerek. Innentől kezdődően a zászlóra is címer került, a címeres zászló is új nevet kapott. Ez a francia banniére, a német banner, magyaroknál banerium, később banderium.

A zászló vagy lobogó, mint a nemzeti hovatartozás jelképe, a 16. században alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A zászlók napjainkban is kiemelt fontossággal bírnak, mint egy-egy nép, katonai szervezet vagy társadalmi csoport jelképei. Régen a katonai csapatok azonosítására és vezénylésére használták, különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (pl. hajózás, vasút).

Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. Feltehetően a zászlók őse Kínából, vagy a Római Birodalomból ered.
A középkorban zászlókat leginkább a vezetők megkülönböztetésére használtak. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában a tábornokok használták.
Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás, később törvényi előírás is volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni.
A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Ettől az időtől a zászló megszerzése egyet jelentett a győzelemmel.

A legelterjedtebb feladata egy zászlónak egy nép vagy ország szimbolizálása.

A zászlók többsége téglalap alakú, de lehet bármilyen alakú és formájú, amit a szél meg tud lobogtatni. A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolor, ilyen a francia-, az olasz- és a magyar zászló is.

A zászlókon szereplő színeknek nincs nemzetközileg elfogadott jelentésük, ugyanaz a szín a különböző zászlókon teljesen különböző tartalmat fejezhet ki.
Egyes színkombinációkból következtethetünk a használó (ország, város vagy intézmény) történelmi örökségére, identitására:

Magyarország zászlaja: A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. A korábban használt magyar színekhez, a fehérhez és vöröshöz a 15. század második felében kapcsolódott hozzá a zöld.